Itt egy Facebook bejegyzés,
aztán egy Insta live,
és már csippan is a Viber üzenet,
de előbb elolvasom ezt a munka e-mail-t,
ahh, csörög a telefonom.
Ééés közben egy újabb e-mail.
Jé, végre egy értelmes reklám a Youtube videó előtt, ezt megnyitom, hogy ne felejtsem el később megnézni.
És már teljesen máshol jársz, mint ahol lenned kellene. Ismerős? Az életünk valójában némi tevékenység két megszakítás között. Így vált a megszakítások közti koncentráció a produktivitásunk egyik kulcs tényezőjévé. A megszakítások nem csak az időnket hanem a mentális energiánkat is zabálják. Igencsak megtépázza a kitartásunkat, akaraterőnket, hogy ha újra és újra eltérítenek minket az útirányukról. Kutatások szerint átlagosan tizenhét perc szükséges ahhoz, hogy ha kirántottak minket egy tevékenységből, akkor újra vissza tudjunk térni abba a bevonódott állapotba, ahol voltunk. És nem csak az a baj, hogy a tizenhét perc sok idő, hanem, hogy sokszor minden igyekeztünk ellenére sem tudunk már visszakerülni abba a mentális állapotba, ahol a megszakítás előtt jártunk.
A megszakításoknak két típusa van:
- A belső,
- és külső megszakítás.
Külső megszakítások egész sorát lehet felsorolni, Facebook, Insta, Viber, reklámok, egy az asztalodhoz sétáló Kolléga...
A belső megszakítások kiváltó tényezői például a halogatás, a félelem, vagy az unalom. Tehát nem csak a technológiát okolhatjuk azért, mert két percig sem tudunk egybefüggően egy témára koncentrálni, hanem magunkat is. (És sajnos a technológia használata mögött is mi állunk, pl. menekülés egy unalmas feladat vagy éppen a saját gondolataink elől.)
1. Figyeld meg, hogy mikor és miért nyitod meg az Insta vagy FB accountodat? Előbb vagy utóbb egy szép mintázat fog előtted kirajzolódni.
Úgy nyitogatjuk a közösségi méda appokat, ahogy egy korábbi kísérletben az egerek nyomkodtak egy kart, ami néha enni adott nekik. Annak izgalma, hogy alkalmanként valami finom falathoz jutottak, fenntartotta az egerek érdeklődését a további nyomkodásra. Ugyanez a helyzet az Instával. Ha van valaki, akit "hate followingolsz" vagyis azért követed, mert utálod ugyanakkor imádod magad felhúzni azon ahogy vásárol az Aldiban... Akkor valójában Te is azért scrollingolsz, hogy valami finom falathoz juthass, amin aztán elrágódhatsz egy darabig. (És addig sem kell a saját dolgaiddal törődnöd.)
Figyeld meg, hogy mi áll például a közösségi média használatod mögött? Unalom? Motiváció keresés (akkor sajnos nem biztos, hogy a legjobb helyen keresgélsz)? Vagy szeretnéd kiüríteni az agyad?
2. Majd tíz perc múlva...
Mi lenne ha a következő felvillanó telefon képernyőt csak tíz perc múlva néznéd meg? Attól, hogy valaki írt, még nem kell eldobnod kapát, kaszát és elolvasni azt. Annak lehetősége, hogy elérjük egymást bárhonnan és bármikor nem jelent kötelességet! Legyen ez a tíz perces szabályod. Mindennel, ami félbe akarna szakítani csak tíz perc elteltével foglalkozz. (Leszámítva az asztalodhoz sétáló főnöködet.)
Ha ennél drámaibb megoldásra vágysz, használj applikációt korlátozó applikációt.
3. Próbáld meg élvezetessé tenni amit csinálsz. Keresd a visszajelzéseket.
Bárki, aki fogott már a kezében play station-t vagy tetrist, tudja, hogy a játékoknak varázslatos elszívó erejük van. Azonnal és visszavonhatatlanul kiszednek minket a valóságból. Ilyenkor csöröghet a telefon, rá se hederítünk! De miért? A játékok kihívást jelentenek, amit meg akarunk oldani és hamar kiderül, hogy képesek vagyunk-e ezt a kihívást megugrani azzal, hogy visszajelzést kapunk a teljesítményünkről. Gondolj erre úgy, hogy ne a megszakításokat akard kicselezni és megoldani, hanem űzz olyan tevékenységeket, amik mellett nem érdekel a villogó-trillázó telefon.
Mi lenne ha ugyanúgy mérnéd az időt, ahogy mondjuk az autósjátékokban a köridőt? Mennyit tudsz haladni két megszakítás között? Meddig tudsz eljutni 20 perc alatt?
4. Mint mindenre, erre is legyen terved!
Amire nincs felírva az el lesz felejtve.
Amire nincs külön idő allokálva az sosem lesz megcsinálva. Ezt hívják a "timeboxing" művészetének, vagyis, hogy minden tevékenységre hagysz és tervezel az elvégzésére elegendő időt. Persze önmagában attól, hogy betervezed az edzést a délutánodba még nem leszel ott az edzőteremben. De ha megadod a lehetőségét annak, hogy az edzőteremben legyél ahelyett, hogy a barátaiddal ülnél be egy happy hour koktél akcióra, az már fél siker.
Tervezés nélkül tuti a bukás. Add meg magadnak a lehetőséget a sikerre!
Először tervezd be a saját magad karbantartásához szükséges időt, úgy mint alvás, regeneráció, ebéd a konyhában (a gép előtt elfogyasztott ebéd nem számít!). baráti, családi kapcsolatok. Ne felejtsd el a self-care (saját magad karbantartása, avagy hívjuk én-rutinnak) az üzemanyag, ami eljuttat a célod felé.
5. Ezt követően jöhet a munkahelyi timeboxing.
A tervezés szükségességét mutatják a meeting meghívók is. Miért nem csak elméletben beszélgettek arról, hogy valamikor találkozni kéne és beszélni kéne valakikkel valamit erről a témáról?
Jó esetben meg a konkrét hely és idő, a meghívottak listája és az átbeszélendő témák már adottak akkor, amikor kiírunk egy meetinget.
Ugyanilyen legyen a munkahelyi timeboxing stratégiád is. Legyen meg a hely és az idő, hogy hol és mikor és szedd össze a feladatokat, amiket adott idő alatt meg kell csinálnod. Írd be a naptáradba és próbáld meg mások meghívói elől ezt az idősávot megvédeni.
Nézd át a feladataidat, mik azok a rendszeresen visszatérnek, amikkel számolnod kell? Kezd ezekkel a tervezést.
5+1 Nyugodtan mond ki hangosan, hogy "Bocs, most nem érek rá"!
Igényel ez bármiféle magyarázatot?
5+2 Legyen két mappád az inboxodba eső levelek rendszerezésére:
- Ma
- Nem ma, és e szerint dolgozd fel a leveleket.
Ha szétesőben vannak a gondolataid, ha sehol nem tudsz teljes aggyal ott lenni, ha állandó rohanásnak érzed a napjaidat, mintha minden és mindenki Téged akarna terhelni, akkor az nem csak a környezeted vagy a technológia hibája (amit mostanában annyira divatos mindenért okolni). Nézz körül a magad szokásai körül, hogy min tudnál változtatni?
Melyik javaslatot próbálnád ki? Beszélgessünk róla!
A korábban írt self-care posztokat ITT találod.
*THEHAPPINESSBLOG - A Boldogság választható*
A blogbejegyzés Nir Eyal - Hooked című könyve alapján készült.
